Legújabb lemezén ismét nagyot lépett a jó irányba a brit Paradise Lost: hátrébb szorult elektronika, remek gitárfutamok és fogós dallamok jellemzik a 2005-ös anyagot!
A Paradise Lost neve egészen biztosan nem cseng ismeretlenül a rockzenét szeretőknek. A gótikus metalból induló csapat bemutatkozó albuma 1990-ben jelent meg Lost Paradise címmel, amelyet négy igazi, a maga műfajában klasszikus darab követett: a Gothic (1991), a Shades of God (1992), az Icon (1993) valamint a Draconian Times (1995). Ha a banda ekkor úgy döntött volna, hogy befejezi, már akkor is beírták volna magukat a metal műfaj nagykönyvébe – nem így történt, így aztán a folytatásról azóta is erősen megoszlanak a vélemények. A Paradise Lost későbbi albumain egyre több elektronikát kezdett használni (One Second, 1997), amely végül az 1999-ben megjelent Host albumon érte el tető- vagy mélypontját. Ennek okán számtalan régi rajongó fordított hátat a csapatnak, új rajongót viszont annál kevesebbet szereztek. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem ez a helyes út, s úgy tűnik, erre még időben ráérzett a Nick Holmes énekes és Gregor Mackintosh gitáros vezette zenekar.
A 2001-ben megjelent Believe in Nothing már azt mutatta, hogy a srácok azért nem felejtették el metal-múltjukat, bár ezen a lemezen is a kelleténél még több szintetizátor volt. És most, a 2002-es Symbol of Life után itt az új matéria, amelyet szimplán Paradise Lost-ra kereszteltek. Az egészen biztos, hogy a banda még messze van a ’90-es évek első felében nyújtott produkciójától, ugyanakkor az is tény, hogy ezúttal egy igen kellemes és atmoszférikus korongot hoztak tető alá. Holmes szövegei ezúttal sem az optimizmust sugározzák (viszont a hangja még mindig fantasztikus), de a több helyen fülbemászó dallamosság és a kemény, ám mégis melodikus gitárok ezt valamelyest oldják. Elektronika azért maradt még itt is, de azért inkább már a háttérbe szorulva, diszkréten, mintegy fokozva csak a hangulatot. Ha egy dalt mindenképpen ki kellene emelni az egészben is remek, összesen 12 tételt (plusz a digipak verzión található két mixet) tartalmazó lemezről, akkor az mindenképpen a Forever After lenne, amelynek klipjét már a zenetévék is előszeretettel játsszák.
Mindent összevetve összekapták magukat a fiúk, így ezt a lemezt még az a fanatikus rajongó is beszerezheti, aki a Hostnál már csak egy legyintéssel intézte el a Paradise Lost-ot. Sőt: borítékolható, hogy ezúttal az új rajongókban sem lesz hiány!
Paradise Lost: Paradise Lost (2005, BMG)
Tracklista:
01. Don’t Belong 02. Close Your Eyes 03. Grey 04. Redshift 05. Forever After 06. Sun Fading 07. Laws of Cause 08. All You Leave Behind 09. Accept The Pain 10. Shine 11. Spirit 12. Over The Madness 13. Don’t Belong (String Dub Mix) 14. Over The Madness (String Dub Mix)